Stresszek - Bëlga

Napi stresszek, kis izgalmak

Frusztrálnak és felizgatnak

A bosszantó események rám vadásznak

Becserkésznek és nyomasztanak

A pirítóssütő kenyeret dobál

Ha nem vagyok résen el is talál

A kávé is direkt forró

Üvöltve tombol a rádió

Mindjárt átjön a szomszéd néni

Gyógyszerokról beszélgetni

Odalent az utcán zsebre megy a játék

Piszkos árnyékvetők ellopják a másét

A villamos nagyokat fékez

Ezért lett drágább a bérlet?

Túróshátú, jellemtelen emberek jönnek

Keményen agitálnak és, de semmit sem tesznek

Gombás lett a lábam az uszodában

Az urológus mondta meg, hogy nem csak a lábam

Mert az élet mindig megdobál

És az idő is mindig megdobál

Nehéz megélni a mai világban

Kizsigerel minket a Világbank

A stresszek padlóra tesznek

A stresszek mindig is lesznek

A stresszek semmibe vesznek

A stresszek mindig is lesznek

A stresszek padlóra tesznek

A stresszek mindig is lesznek

A stresszek semmibe vesznek

A stresszek mindig is lesznek

Elmegyek egy buliba, felszednék valakit

De félek attól, hogy elkapok valamit

Az arcomon egy újabb pattanás

Kinyomom, de a fekély egy kicsit se más

Ittam egy pohárból valaki után

Aphták marják szét belül a szám

Hajam meg egyre korpásabb

Ezerféle sampont kipróbáltam

Rendszeresen eszem, mindig ugyanakkor

De potyognak a fogaim és görcsöl a gyomrom

Dolgozni mennék időre reggel

A buszon persze meglöknek engem

Oké, ilyenkor büdösebb vagyok

Mert a számon át feltör a gyomor szagom

Akárhogy, de én is csak ember vagyok

Én nem kívánok sokat csak élni, élni akarok

Élni, élni akarok, élni, élni akarok

Élni, élni akarok

A stresszek padlóra tesznek

A stresszek mindig is lesznek

A stresszek semmibe vesznek

A stresszek mindig is lesznek

A stresszek padlóra tesznek

A stresszek mindig is lesznek

A stresszek semmibe vesznek

A stresszek mindig is lesznek

A kamasz a hátizsákkal tarkón ver

Ha fékez a trolibusz beverem a fejem

A lengőajtó homlokon vág

A tolóajtó a nyakamba vág

Ha valaki az utcán meg nagyba mutogat

Az biztos, hogy egyből szájon kap

Nem is csoda, hogyha megbolondulok

Az idegeim felmondják a szolgálatot

Yo, peace a rokkernyugdíjas Zsóka néninek

És két aranyos unokájának

Yo, peace a szomszéd Józsinak, akit négy éve leszázalékoltak

Nyugdíja 48.600 pótlékokkal

És háború a közösköltség-viselőnek

És a Tóthéknak, akik a szemetesvödrömet lökdösték

A stresszek padlóra tesznek

A stresszek mindig is lesznek

A stresszek semmibe vesznek

A stresszek mindig is lesznek

A stresszek padlóra tesznek

A stresszek mindig is lesznek

A stresszek semmibe vesznek

A stresszek mindig is lesznek

A stresszek padlóra tesznek

A stresszek mindig is lesznek

A stresszek semmibe vesznek

A stresszek mindig is lesznek

A stresszek padlóra tesznek

A stresszek mindig is lesznek

A stresszek semmibe vesznek

A stresszek mindig is lesznek