Egyedül Maradtunk - Edda Művek

Az asztalon az abrosz fehér még

Rajta néhány morzsa

Tenyerembe hajtom fejem már

A fájdalom magához húzza

Egy idegen jön csendben, hangtalan

Némán surran.

Lesepri az asztalt tisztára

Pedig ott vagyok rajta

Nem vár bennünket sehol senki-semmi

Mindent nekünk kell magunkkal vinni

Ahhoz, hogy újra legyen miben hinni

Elfájdult lelkem csak azt reméli

Ami szép volt, az minden megmarad

Átrepülhetsz az óceánon

De ha rám gondolsz, elsírod magad

Éhesek rád, hangjuk hamisan cseng

Arany és bíbor.Ha lesepred a lelked asztalát

Vigyázz rám, ott leszek akkor

Nem vár bennünket sehol senki-semmi

Mindent nekünk kell magunkkal vinni

Ahhoz, hogy újra legyen miben hinni

Elfájdult lelkem csak azt reméli

Ami szép volt, az minden megmarad

Átrepülhetsz az óceánon

De ha rám gondolsz, elsírod magad

Elfájdult lelkem csak azt reméli

Ami szép volt, az minden megmarad

Átrepülhetsz az óceánon

De ha rám gondolsz, elsírod magad

Zsákmányként cipel a sors

Elsüllyeszt, vagy magasba dob

Csak emlékképedből élünk

Egyedül maradtunk

(Látod? Ennyit ér.)

Elfájdult lelkem csak azt reméli

Ami szép volt, az minden megmarad

Átrepülhetsz az óceánon

De ha rám gondolsz, elsírod magad

Elfájdult lelkem csak azt reméli

Ami szép volt, az minden megmarad

Átrepülhetsz az óceánon

De ha rám gondolsz, elsírod magad