Ösztön - Killakikitt

Az aréna tombol, hajt minket az ösztön

Fenntről kapom a jelet, most a csatát el döntöm

Jöhetnek ellenünk tízen, mi maradunk ketten

Fennmarad a nevem, mert legenda minden tettem

Az agresszió betegség, ha elfojtod az veszélyes

Leszúrlak téged te geci, a pengém még nem éles

Idegbeteg gyerek ez a Tirpa, mégis bírjátok

Ezt a vakert kamázzák, csak a legnagyobb tirpákok

A nyugalom az nem az erényem

Na meg én nem fogadom a hírnevet szerényen

Nem a békét hozza el a személyem

Hanem a stresszt, a halálodat mert még megéred

Hat a dumám tirátok

Anyád nem hinné el, amit belőled kiváltok

Kapsz egy Tirpa féle szenvedést, egy privátot

Utána más szemmel fogod nézni a világot

Ámokfutó lettem, egy vad telep nevelt engem

Sok gyereknek úgy hozta a sors, hogy megnevelhettem

Kiállok magamért, hiába vagy te nagy termet

A Pofádba ordítok a szemedbe megy a permet!

Alig élnek itthon, igazi egyéniségek

De én újat hozok, mindig szóróm az igét a népnek

Ne mutasd a szarod, fullosabb zenét igénylek

Sok MC áldozata lesz, a vadász idénynek

Depressziót érzek tesó, mikor nem ugatok

Ezek beteg gondolatok, miket nektek be mutatok

Álomvilágban élek, sokáig ezzel basztattak

Kaptam a savat a kritikát nekem csak azt adtak

Az erőm nem apad ki, nincsenek határok

Az én brigádom a ScarCity a legnagyobb tanárom

Nem átlagos duma az amit te tőlünk hallasz

Mer az én szektám az ez lett, leszarom hogy te mit vallasz

A rap neked műfaj, nekem meg egy élet szemle

Én csak fújom a magamét, haver, rappet lélegzek be

Véremben az oltás, ne várj tőlem többet

Nekem fontos haditervem van, hidd el nem csak pár ötlet

Az aréna tomból, hajt minket az ösztön

Fenntről kapom a jelet, most a csatát el döntöm

Jöhetnek ellenünk tízen, mi maradunk ketten

Fennmarad a nevem, mert legenda minden tettem

Én a Saját szabályaim szerint élek

Az embereket utálom, mindenkit elitélek

Geci vagyok ezért tudom így a vakert dobni

És tudom hogy ezért akarnak, velem haverkodni

Aki meg szeretett, az nem lesz ellenem többé

Mert az olyan lenne, mintha saját magát szemen köpné

Sose voltam jó gyerek, a rossz irányba mentem

Ez egy álnok világ, ahol én jó ember nem lehettem

A Tirpus vizuális típus, attól ilyen kreatív

Sok arcot megismertem, sok szöveg ezért negatív

Kevés vadász van idekinn, javarészt csak préda

De a főszerep a miénk, tedd magadat takarékra

Regénybe illik az, ahogy az életet élem

Hidd el én is ahogy bárki, mindig a szépet remélem

Hol volt, hol nem volt élt egyszer egy gyerek

Akit a rap éltetett és nem csak a kábítószerek

Az aréna tomból, hajt minket az ösztön

Fenntről kapom a jelet, most a csatát el döntöm

Jöhetnek ellenünk tízen, mi maradunk ketten

Fennmarad a nevem, mert legenda minden tettem