Lélekimádás - Vágtázó Halottkémek

Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan régen

A lelkeknek szárnyuk volt, néha most is érzem

Táltos-tüzük bennünk lobog, csak belülrol éget

Világítson, azt akarja, ha majd te is érzed

Onnan ver az osidokbol az igaztüzu élet

Az Édenbol kitaszítva vissza kéne nézned

Érezd meg, miért születtél, s mivé kéne lenned

Mert holnapra az emberiség végleg el is veszhet

Nagyobb cél és nagyobb tér!

minden perccel jobban ég!

Hol a te idod?

hol a fej?

emberiség!

döntened kell!

Szállj!

lélek!

szállj!

lélek!